Cloud / 6

Refrén: “Megmondták a költõk régen, legjobb kis felhõnek lenni az égen…” 

Itt a vége. A teljes, ábrákkal, táblázatokkal, forrásjegyzékkel felszerelt, megköpdösött és lecsiszolt változat remélhetőleg valamelyik folyóiratban fog megjelenni.

——————————————————

Kutatási témák

A jelen cikkben a clud computingot összetett, technikai és intézményi elemeket egyaránt magába foglaló innovációs nyalábként mutattuk be. Képet adtunk az innovációs folyamat kibontakozásáról, az új megoldás diffúzióját befolyásoló tényezőkről, a szolgáltatási üzleti modell versenyképességéről. Elemeztük a modellek közüli választást, a döntést meghatározó gazdasági és nem gazdasági tényezőket.
    A cikk elején arra a kérdésre is megpróbáltunk válaszolni, miért érdekes ez az innováció közgazdasági nézőpontból. Az érvek arra utalnak, hogy a vizsgált területen szakmai kihívást jelentő és hasznos kutatási programok lebonyolítására van lehetőség. Zárásként néhány példát sorolunk fel ezekre.
• Az infokommunikációs piac egyik gazdaságtudományi szempontból figyelemre méltó jelensége a zárt, kizárólagos (proprietary) és a nyitott (open source) rendszerek versenye. A cikkben utaltunk rá, hogy ez a jelek szerint a cloud computing területén is ki fog bontakozni. Fontos kérdés lehet, hogy önmagában mennyire lehet életképes a nyitott megoldás, szükség van-e az érvényesítéséhez állami vagy uniós „hátszélre”.
• Megvizsgálható, hogy a cloud-nyaláb innovációi christenseni értelemben  [Christensen 1997, 2004] romboló (disruptive) innovációnak tekinthető-e, és ha igen, annak melyik fajtájához tartozik. Egy ilyen vizsgálat arra is választ adhat, a befutott nagyvállalatokkal szemben mekkorák lehetnek az új belépők esélyei.
• A gazdasági növekedés, a technikai fejlődés és a foglalkoztatás szempontjából nem mindegy, hogy a nagy informatikai erőművek, szolgáltató adatközpontok hova települnek. Elemezhetők a telephely-választási szempontok, megvizsgálható az egyes országok (köztünk hazánk), régiók, települések ebből a szempontból értelmezett versenyképessége.
• Ha a cikkben leírt „informatikai erőművek” valóban közüzemekként kezdenek el viselkedni, kezelésük, szabályozásuk ugyanolyan problémákat vethet fel, mint például a gáz vagy az elektromosság esetében, ugyanakkor minden bizonnyal lesznek egyedi sajátosságaik is. Összehasonlító elemzések feltárhatják és magyarázhatják a hasonlóságokat és a különbségeket.
• A különböző informatikai szolgáltatások eltérő gazdálkodási sajátosságokat (pl. költségszerkezet, volumenérzékenység, kockázatkezelési lehetőségek) mutathatnak. Gazdasági vizsgálatuk feltárhatja, hogy milyen szervezeti fejlődés várható: a sokféle szolgáltatást egyesítő vertikális cégek, vagy inkább a specialisták lesznek-e a versenyképesebbek.
• A szolgáltatási modell és az azt támogató technika rugalmas árképzési módokra ad lehetőséget, amelyek tanulmányozása és elemzése tudományos feladat lehet.
• A szolgáltatási modellnek vizsgálatra érdemes környezetvédelmi vonatkozásai is vannak: ezen a téren hasznokkal és károkkal egyaránt számolni kell – kérdés, hogy merre billen a mérleg.
• A tanulmányban viszonylag keveset szóltunk a szolgáltatási modell elterjedésének távlati következményeitől, a lehetővé, illetve szükségessé tett alkalmazkodási folyamatokról: az informatikai piac további konszolidációja, szabályozási kérdések megoldása, tevékenységek földrajzi átrendeződése, hatás az egészségügyre, az oktatásra, az államigazgatásra stb.
A felsorolt és más problémákkal már több tudományos kutatóhely foglalkozik, így például a University of California megosztott informatikai rendszerekkel foglalkozó laboratóriuma, vagy a Massachusetts Institute of Technology digitális üzletet kutató központja.
 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.