Cloud / 2

Megmondták a költõk régen, legjobb kis felhõnek lenni az égen…”  Második rész.
——————————————————————-

Miért érdekes a modell közgazdasági nézőpontból?

Vegyük most sorra azokat a tényezőket és sajátosságokat, amelyek a cloud computing-ot a közgazdasági kutatás szempontjából érdekessé teszik!
    ● A piac mérete és növekedési potenciálja. Az infokommunikációs piac elemzésével és tanácsadással foglalkozó Gartner Group adatai szerint [The Economist 2008, 11. o.] a végfelhasználók 2008-ban világszerte közel három és fél trillió dollárt költöttek informatikára és távközlésre . Az ICT szektor 2007-ben a világ GDP-jének 6%-át produkálta [NESSI 2009, 5. o.]. Az Európai Unió távközlési szektora ugyanebben az évben 8,2%-kal növekedett, az informatikai (IT) szektor pedig 4,8%-kal [u.o.]. Ezekből az adatokból jól látható, hogy mindezidáig az ICT szektor kiemelkedően fontos motorja volt a gazdasági növekedésnek világszerte és az EU-ban egyaránt. A szektor lendülete egyszer már megtört a század elején jelentkező válság idején, de ismét erőre kapott. Most az a kérdés, hogy miként fog kilábalni a jelenlegi recessziós periódusból, képes lesz-e arra, hogy akárcsak a kilencvenes években, ismét „meghúzza” a gazdaságot.
    A növekedés szempontjából különösen fontos az innovációs potenciál: képese-e az ágazat szereplői gyorsan terjedő, beruházásokra, vásárlásra, használatra ösztönző újdonságokkal megjelenni. Publikációkból, hivatalos megnyilatkozásokból arra következtethetünk, hogy ezt az innovációs potenciált sokan a cloud computing-ban keresik: úgy gondolják, ez a modell lesz az, ami új innovációs hullámot indít el a szektorban, majd különböző alkalmazkodási folyamatokon keresztül az egész gazdaságban. Akik így gondolkodnak, két dologra számítanak: egyrészt arra, hogy a korábbi „dobozolt” alkalmazások nagy tömegben alakulnak át webes szolgáltatásokká, másrészt arra, hogy e szolgáltatások egy egész sor területen (például az egészségügyben, a kereskedelemben, az államigazgatásban) indíthatnak el innovációs változásokat.
    A növekedéssel kapcsolatban még egy kérdést kell megemlítenünk. A fejlődő világban (például egyes afrikai országokban) megfigyelhetjük, hogy az infokommunikációs infrastruktúra fejlődése egy-egy fázist átlépve fejlődik, például kimarad a vezetékes telefon korszaka, egyből a mobil rendszereket alkalmazzák, és a modern, könnyen hozzáférhető infrastruktúra jó hatással van a gazdasági növekedésre. Ugyanez történhet a cloud computing esetében is: egy adott ország, régió vagy település átlépheti a saját tulajdonú számítógép- és szoftverrendszerek korszakát, és a szolgáltatási modellt alkalmazhatja, ami különösen kedvező lehet a lakosság és a nagyon kevés tőkével rendelkező kisvállalkozások számára.
    ● Áttérés a szolgáltatási modellre különböző gazdasági szektorokban. A szolgáltatási modell nemcsak az infokommunikációs szektorban terjed: széles, sok területet érintő trendről van szó. A gazdasági statisztikák egyértelműen a szolgáltatási szektor előretörését mutatják. Növekvő fontosságuk miatt vállalati és tudományos körökben egyaránt élénk érdeklődés mutatkozik a szolgáltatások iránt. Kibontakozóban van egy, a szolgáltatások megtervezésével, menedzsmentjével, mérésével, árazásával, kontroljával és más kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó szakterület, amit egyesek „service science”-nek, szolgáltatástudománynak neveznek (lásd pl. [Paulson 2006], és ami egyre markánsabban megjelenik a felsőoktatási programokban is .
    A szolgáltatások előretörése a szoftveriparban is jól megfigyelhető: az ide tartozó vállalatok bevételében – néhány kivételtől eltekintve – csökken a hagyományos licences termékeladások, és nő a szolgáltatások aránya. Hosszú távú trendről van szó, ami még a kilencvenes években indult el [Cusumano 2009, 1. o.], lendületet kapva olyan jelenségektől is, mint például a nyitott forráskódú, ingyenesen letölthető szoftverek terjedése. A cloud computing ennek a trendnek egy új fejleménye.
    ● Az informatikai szolgáltatások „közművesedése”. A „utility computing” fogalmát gyakran együtt emlegetik a cloud computing-gal. Az elnevezés arra utal, hogy az informatika fejlődése ugyanolyan pályát futhat be, mint az áram- vagy a vízszolgáltatásé: igényeinek kielégítéséről kezdetben mindenki maga gondoskodik (saját generátor, saját kút, saját számítógép és szoftverek), idővel azonban versenyképesebbnek bizonyul a centralizált közmű-modell. Ezt az elképzelést már a kilencvenes évek végén is felvetették, a 2000. évi válság után Nicholas Carr keltett vihart részletesen kifejtett elképzeléseivel és következtetéseivel. [Carr 2004, 2008]. Carr szerint az informatikában a közmű modellt a technika  fejlődése lehetővé, a gazdasági tényezők (leginkább a szabványosodással és centralizált kiszolgálással együtt járó költségelőnyök) pedig versenyképessé teszik: e két hatás együttesen masszív, tartós trendet eredményez a közmű-modell irányába.
    Tény, hogy a vezető informatikai cégek által jelenleg épített hatalmas, szerverek tízezreit magukba foglaló adtaközpontok technikai és kiszolgálási szempontból valóban hasonlítanak a hagyományos közművekre. Az 1. sz. ábrán vázlatos formában mutatjuk be az informatikai közmű-modellt, amelynek számos szereplője lehet, vagyis az ábrán felsorolt funkciókat (hálózati infrastruktúra biztosítása, informatikai háttérfunkciók, adatközponti szolgáltatások stb.) több szervezet láthatja el, piaci alapon vagy hierarchikusan kapcsolódva egymáshoz. Az igénybe vett szolgáltatásokért az ügyfelek használat arányában fizetnek. Az informatikai közművek szolgáltatásai egyre több eszköz (pl. hálózati számítógépek, okostelefonok, navigációs eszközök) számára válnak elérhetővé, folyamatosan tágítva ezzel a felhasználási módok és a potenciális felhasználók körét.

Miközben az informatikai piacon erőre kap szolgáltatás alapú közmű-modell, a közeledést a másik irányból is megfigyelhetjük. Az épülő informatikai közművek számos innovációval jelentkeztek a kiszolgálás területén (szolgáltatáskatalógus, szerződésben rögzített szolgáltatási szolgáltatási szintek /angol néven service level agreement, röviden SLA/, kifinomult jelentések a teljesítményekről, szabványos kontrollfolyamatok stb.), amelyekből a hagyományos közművek többet átvettek már. A konvergencia többrétű, technikai és kiszolgálási-irányítási területen egyaránt megfigyelhető. A hagyományos közművek területén az egyik fontos innovációs irány az intelligens hálózat kiépítése: a hálózati infrastruktúrára érzékelőket, szenzorokat telepítenek, az ezektől érkező jeleket intelligens informatikai alkalmazások dolgozzák fel, amelyek automatikus döntéseket is hoznak, például kapacitásokat rendeznek át, árakat módosítanak. 
     ● Sikeres gyakorlati alkalmazások, szaporodó alkalmazási tervek. A fogalmi tisztázatlanságok, az innováció kiforratlansága ellenére a cloud-modell gyakorlati alkalmazása gyors léptekkel halad előre. Geoffrey Moore [2002] modelljét használva: a piaci elfogadás az „inovátorok” csoportjánál tart, vagyis egyes szervezetek versenyelőnyök szerzése érdekében kísérleteznek vele, utat törve, referenciákat teremtve az utánuk következő nagy csoportnak, az óvatosabb, meggyőző példákra, alacsonyabb árakra váró „korai többség”-nek. Az üzleti alkalmazás leginkább ott terjed, ahol ugyanazt az alkalmazást és adatbázist sok, különböző helyeken tartózkodó vagy kifejezetten mobil alkalmazottnak (pl. rendszeresen úton lévő kereskedőknek) kell használnia.
    Van példa üzleti területen kívüli alkalmazásokra is. Az egyik ígéretes terület az egészségügy, ahol a cloud computing  az integrált, a páciensekről teljes képet adó, centralizált, az interneten keresztül bárhonnan elérhető, intelligens szolgáltatásokkal kiegészített adatbázisok, diagnózistárak tervével találkozik. Egyes országokban (például az Egyesült Királyságban) már hatalmas egészségügyi digitalizálási projektek futnak, a terv a frissen megválasztott amerikai elnök, Barack Obama gazdaságélénkítő csomagjába is belekerült.
    ● Az Európai Unió elképzelései és szándékai. 200 milliárd eurós forgalmával a szoftveripar az EU infokommunikációs piacának legnagyobb és leggyorsabban növekvő szegmensét képviseli. Ugyanitt a szolgáltatások a GDP kétharmadát adják. Ezekre az adatokra hivatkozik az egyik legnagyobb európai szoftvercég, az SAP fehér könyve [SAP 2008], amikor összehangolt uniós stratégiát és akciókat szorgalmaz a „szolgáltatások internete” (internet of services) érdekében, javaslatot téve egy ilyen funkciójú információs- és tudásközpont létrehozására. Érveik közé tartozik az is, hogy a szoftveripart mindezidáig az Amerikai Egyesült Államok uralta, az új modell viszont megváltoztathatja a versenymezőnyt, amiben amúgy Ázsiával is számolni kell. A fehér könyv szerint az energia, a kereskedelmi, az utazási és logisztikai, a gyártási és a pénzügyi szektorban várhatóak a legradikálisabb változások a webes informatikai szolgáltatások terjedésével. Külön említi a közigazgatást, ahol az elektronikus kormányzás számára nyílnak új lehetőségek.
    Az SAP és más cégek hasonló fellépései az Unió intézményeiben nyitott fülekre találtak. Viviane Reding, az Európai Bizottságnak az információs társadalomért és a médiáért felelős tagja az európai információs stratégia középpontjába az interneten elérhető szolgáltatásokat állítja, több ország, köztük Franciaország és Svédország kezdeményezésit hozva fel példaként [Reding 2009]. Lándzsát tör az internet nyitottsága és semlegessége érdekében is, ami már csak azért is érdekes, mert 2009. tavaszán az infokommunikációs ipar több tucat cége, köztük olyan nagyok is, mint az IBM, a Cisco és a fentebb említett SAP közösen elfogadott dokumentumot tettek közzé „Open Cloud Manifesto” címmel, a nyitott forráskódú és architektúrájú megoldások mellett téve le a voksukat. A „cloud computing” fejlődésének fontos kérdéséről van szó: vajon a zárt, kizárólagos tulajdonban lévő (proprietary), vagy a nyitott megoldások terjednek-e el.
    Az EU által indított NESSI kutatási program a „szolgáltatások internetének” felépítését szolgálja . 
   ● Strukturális és intézményi változások. A cloud computing, illetve általában az internetes szolgáltatások terjedése számottevő hatást gyakorolhat az infokommunikációs piac struktúrájára és a felhasználókra egyaránt. A hatásmechanizmus nehezen kiszámítható, már csak azért is, mert többféle erő érvényesülhet egymással párhuzamosan. A nagy informatikai cégek (Microsoft, Google stb.) által épített hatalmas adatközpontok (a közmű-hasonlattal élve: informatikai „erőművek”) a monopolizálódás veszélyét vetítik előre. Informatikai alkalmazásokat jól skálázható, használat alapján fizetett szabványos szolgáltatások formájában vásárolni csábító megoldás lehet, ha viszont nehéz lesz szolgáltatót váltani (lock-in), a felhasználók kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek A technikai innováció ugyanakkor mindig új belépők előtt is megnyitja a kaput, vagyis a régi nagy cégek új versenytársakkal  találhatják magukat szembe.
    A felhasználók körében a cloud computing újabb lendületet adhat a kiszervezési hullámnak [Robinson-Kalakota 2004], újabb lehetőségeket teremtve egyes e téren aktív feltörekvő országok szolgáltatási ipara számára is. Tovább fejlődhetnek a hálózatos intézményi struktúrák, mobilabb, decentralizáltabb intézmények jöhetnek létre, gyorsabban terjedhetnek a rugalmas foglalkoztatási formák.
    ●  Folyamatban lévő innováció. E szakasz címében azt a kérdést tettük fel, miért érdekes a cloud computing közgazdasági szempontból. Több választ soroltunk fel: új növekedési lehetőségeket teremthet az infokommunikációs piacon, erősíti a szolgáltatási szektort és elősegíti annak térnyerését, érdekes analógiák adódnak a közműszektorral, egyre több gyakorlati alkalmazása tanulmányozható és elemezhető, szerepet kap az Európai Unió terveiben, strukturális és intézményi változásokat idézhet elő.
    E korántsem teljes sor végén arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy kibontakozóban lévő, a szemünk előtt alakuló, de már tanulságos múlttal, érdekes fejlődési pályával rendelkező, „élőben tanulmányozható” innovációról van szó. A következő szakaszban eddigi fejlődési pályáját vázoljuk fel.  

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.