Bűnös teóriák?

Az Academy of Management Learning & Education című folyóirat idei első száma érdekes cikket publikál Sumantra Ghoshal tollából. A London Business School tanára nemrég hunyt el, kéziratát a fia és a titkárnője rendezte sajtó alá. A neve valószínűleg itthon is sokaknak ismerősen cseng. (határozottan emlékszem például, hogy az egyik írása kötelező olvasmány volt a SZÁMALK OBS angol nyelvű MBA programján.)

Ghoshal szerint a sorozatos vállalati botrányok Amerikában és Európában azt jelzik, hogy valami nem stimmel az üzleti iskolákban, vagy legyünk konkrétabbak: az MBA programokon. Az üzleti etikai kurzusokon (ilyenek már szinte mindenütt vannak) az iskolák vizet prédikálnak, de a közgazdasági, a stratégia meg a vállalatszervezési órákon bort isznak, és a hallgatóságra ez utóbbiak vannak nagyobb hatással. Ghoshal, rögtön a cikke elején három teóriát nevén is nevez a bűnösök közül: az ügynök-elméletet (itt most ne a listákra tessék gondolni), a tranzakciós költségek elméletét, meg Porter modelljét az iparági versenyhelyzetről. Ezek az elméletek itt vannak a levegőben – állítja a professzor , és azt tanítják, hogy a menedzsereknek csak a tulajdonosok érdekeivel kell törődniük, ezt kell hát számon kérni tőlük, a vállalat pedig mindenkivel versenyez, még a saját vevőivel és alkalmazottaival is. Ezek a gondolatok igazolnak olyan cselekedeteket, mint amilyeneket például az Enron vezetői elkövettek. Ez pedig baj. Az iskolákat meg kell tehát reformálni. Az etika tantárgyként való bevezetése önmagában nem sokat ér: az iskolák szellemét, az irányadó teóriákat kell átalakítani.

Ezek súlyos és fontos gondolatok, de nem hinném, hogy Ghoshalnak igaza van. Teória, modell sokféle létezik. A közgazdaságtan sem egységes. Van olyan ága, amelynek az ember és a vállalat csak néhány függvény halmaza, de van olyan is, amely sokkal gazdagabb, árnyaltabb ember- és vállalatképpel dolgozik. A vita a shareholder és a stakeholder kapitalizmusról több évtizedes. Inkább a kor dönti el, hogy az adott időpontban és helyzetben milyen teóriát kap fel és tesz divatossá. A máig tartó vállalati botrányok (lásd pl. Andersen, WorldCom, Enron, Parmalat, Boeing) a kor termékei, nem a teóriáké.

Mindez nem zárja ki azt, hogy az üzleti iskolákban jócskán akad reformálnivaló. Ezzel kapcsolatban mindenkinek a figyelmébe ajánlom Henry Mintzberg új könyvét.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.