Boeing Boeing

Közel tíz évvel ezelőtt, a Közgáz egykori Vezetőképző Intézetében írtunk egy könyvet a vállalatvezetésről. Jó sok példát tettünk bele, majd’ minden második oldalra jutott egy. Nemrég belelapoztam és úgy találtam, hogy a legtöbbet tovább kellene írni. Itt van például az Andersen Windows: az akkor még viszonylag kis cég időközben a világ egyik legfejlettebb elektronikus kereskedelmi rendszerét építette fel a nyílászárók piacán.

Ebben a könyvben írtunk a Boeing hálózatos repülőgép-tervező rendszeréről is. Azt akartuk bemutatni, hogy a technikát kihasználva miként tud egy cég egy igen bonyulult tevékenységben is rugalmasan együttműködni a szállítóival, a vevőivel, a jövendőbeli karbantartókkal.

Mára ehhez a történethez is hozzá kellene tenni néhány dolgot. A Boeing a kilencvenes évek eleje óta orosz tudósok és mérnökök szolgáltatásait is igénybe veszi a tervezéshez. Az oroszok igen jól állnak ebből a szempontból, egy sor kiválóan képzett emberük van. Mivel az együttműködés jól ment, a Boeing 1998-ban aeronautikai tervezőirodát nyitott Moszkvában. 2005-ben már 800 ottani mérnök és tudós dolgozott nekik, de úgy hallottam, hogy ezt a számot fel akarják vinni 1000-1500-ra.

A Boeing egyébként nem közvetlenül az emberekkel szerződik, hanem vállalatokkal: az Iljusinnal, a Tupoljevvel, a Szuhojjal – ha jól írom én ezeket a neveket. A projektekhez ezek a cégek biztosítják a mérnököket.

Az új gépeket egy francia gyártmányú CAD szoftverrel tervezik. Az oroszok Moszkvában ülnek a gépek mellett, amerikai kollegáik pedig Seattle-ben és Wichitában. A munkanap 24 órás, két műszak Moszkvában van, Amerikában pedig egy. Mindehhez szükség van még sok kilométer optikai kábelre, fejlett tömörítési technológiákra, aeronautikai workflow-szoftverre (de ronda szó ez), meg videókonferencia-rendszerre is, ha az emberek látni is akarják egymást. Egy amerikai aeronautikai mérnök 120 dollárt kap egy tervezési óráért, egy orosz ennek nagyjából a harmadát.

Szép példa ez a különleges tevékenységek offshore-outsourcingjára, azaz más országokba való kiszervezésére. A történetben azonban van még egy-két csavar.  Az oroszok a megkapott feladatok egy részét kiszervezik az indiai Hindustan Aeronautics cégnek, akik a repülőgép-tervezés digitalizálásával (is) foglalkoznak. A részegység-beszállító japán Mitsubishi meg az oroszoknak szervez ki a munkáiából.

Szóval igen bonyolult nemzetközi összjátékról van itt szó. A tét nem csekély.  A Boeing ma elektronizált globális ellátási lánca segítségével 11 nap alatt épít meg egy 737-est, szemben a pár évvel ezelőtti 28 nappal. A terv: levinni a mostani 11-et háromra. Ehhez egyebek között az kell, hogy minden alkatrészt digitálisan tervezzenek meg. A beszállítók tendereztetése egyébként fordított aukcióval történik a Boeing speciális weboldalán.

És még egy megjegyzés: oroszokat a vetélytárs Airbus is használ.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.