Biztonság

Vaskos gazdaságpolitikai anyagot olvasok éppen. Az elkövetkező hét-nyolc év teendőivel foglalkozik, célokat, prioritásokat fogalmaz meg. Egyebek között fontos feladatnak tekinti az információs társadalom építését.

Nos, megnyugodhatunk: az információs társadalom szépen épül. Ha valaki nem is olyan régen ellopta volna az érettségi tételeket, mihez kezdhetett volna vele? Megmutathatta volna néhány barátjának, esetleg megpróbálkozhatott volna néhány vidéki telefonnal, de ennél már nem lett volna könnyű dolga. Most viszont, ha akarta, egy egész ország ismerhette meg előre néhány perc alatt a tételeket. A hatékonyság össze sem vethető a régivel. Egy golyó ütötte lyukon egy egész hadsereg vonulhat be pillanatok alatt. És minél bonyolultabb egy rendszer, annál sebezhetőbb.

Apropó, biztonság. Április elején a hatóságok két embert tartóztattak le Prune városában, Indiában. Mindketten egy külföldieknek dolgozó telefonos ügyfélszolgálat alkalmazottai voltak. Mint kiderült, pozíciójukat kihasználva jelszavakat és más adatokat szereztek meg a megbízó Citibank egyes ügyfeleitől, majd ügyesen megfejték a számláikat.

Egy-egy ilyen eset a kiszervezési megbízásokból élő indiai vállalatok rémálma. Az outsourcing-üzletben alapvető követelmény a bizalom, e bűntény pedig azt jelzi, hogy a falakon rést lehet ütni. Bűnözni persze másutt is lehet, nem csak Indiában. A szubkontinens vonatkozó statisztikái jelenleg nem rosszabbak, mint Amerikáé, sőt. Mégis, egy ilyen akció érveket adhat a kiszervezési hullám ellenzőinek szájába.

Azt egyébként az indiaiak is tudják, hogy a leggyengébb láncszem az ember. Az emberre pedig nehéz vigyázni. Az outsourcing-ipar képviselői igyekeznek megerősíteni a falakat, borsót tesznek a dobokra, őrszemeket állítanak mindenhová. A központokba érkező és onnan távozó alkalmazottakat megmotozzák. Az irodákba bejutni csak biztonsági kártyával lehet. A munkaállomáshoz tilos mobiltelefont, fényképezőgépet vagy PDA-t vinni, egyes helyeken még tollat és papírt sem. Sok gépen nincs olyan kapu, ahol adatokat lehetne letölteni, lemezre vagy bármilyen kütyüre másolni. A helyiségeket videokamerák vizslatják, sok telefonhívást rögzítenek. A folyamatokat rendszeresen auditálják (gyakran független szakértőkkel), nincs-e rajtuk valahol biztonsági rés. Az indiai technológiai cégek szövetsége, a NASSCOM biztonsági normákat, szabványokat fog kiadni a közeljövőben ügyfélszolgálatok és informatikai vállalatok számára.

A feladat nem könnyű, és nemcsak azért, mert a biztonságnak ára van, az emelkedő költségek pedig rontják a versenyképességet. Mint mondtuk, a leggyengébb pont az ember. Az outsourcing-ipar pezseg, ez pedig azzal jár, hogy gyorsan jönnek-mennek az alkalmazottak, a fluktuáció nagyon magas. Az érintett indiai cégek nagyjából 1.800 kezdőt vesznek fel hetente. Mivel sokszor egymás orra elől kell elkapkodniuk a jobbakat, alapos interjúzásra, tréningre nincs elegendő idő. A felvettek gyorsan továbbállnak, ha pár sarokkal odébb jobb ajánlatot kapnak, ilyen pedig akad bőven. A nyomukat nehéz követni egy olyan iparágban, amelyben már most 350.000 ember dolgozik. A NASSCOM egy közös alkalmazotti regiszter felépítését is tervezi, de egyelőre nincs ilyen.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.