Bizonytalanság

Két-három napja olvastam el debreceni kollegám, Polónyi István írását a bolognai rendszer vállalati fogadtatásáról. Az írás a Competitio őszi számában fog megjelenni.

Kutatási beszámolóról van szó, ami még nem végleges, további tanulmányok várhatók. Vállalati szakembereket kérdeztek arról, mennyire látják át a bolognai rendszer lényegét, milyen kompetenciák (ahogy tanítani szoktuk: tudás, képességek, attitűdök) meglétét várják el a friss bachelor diplomásoktól. Megmondom őszintén, Bologna-ügyben én még mindig zavarban vagyok. Zavarban vagyok, mert ellentmondásokat, egymással szembe menő elképzeléseket, irányzatokat, törekvéseket látok.

Én mindig azt hittem, a rendszer fontos célja az, hogy a bachelor diplomával rendelkezők piacképesek legyenek, vagyis munkába tudjanak állni. Ehhez praktikus dolgokat kell tudniuk, például könyvelni, egyszerűbb pénzügyi tranzakciókat intézni, technikusi feladatokat ellátni, programozni, műhelyt irányítani, reklámot szervezni stb. Elméletekre, masszív alapozásra nincs különösebb szükség. Egy könyvelőnek például nem kellenek magasabb szintű elméleti közgazdasági ismeretek, nem kell elolvasnia a nagy Samuelsont, jól megvan Keynes és Milton Friedman nélkül is, a lényeg az, hogy a mérleg stimmeljen.

A bachelorok megkapják a diplomájukat, és aki nem tanul tovább, munkába áll valahol. Mindebből az következik, hogy az első szinten speciális ismereteket, konkrét szakmai tudást, módszereket kell oktatni. Nem masszív alapokat kell lerakni, hanem egy kis házat kell felhúzni, amiben azonnal lakni lehet.  Aztán aki tovább tanul, mesterszakra megy, az megkapja az alapokat, a nagy ívű kitekintést, az elméleti hátteret, a korszerű módszertant stb.

Szóval eddig azt hittem, hogy valami ilyesmiről van szó. Most viszont egyre többször tapasztalom, hogy van egy másik irányzat is, amely szerint az első szint feladata az alapozás. Masszív alapok, amiben lakni nem lehet, de később, a mesterszakokon és a doktori iskolákban rájuk lehet építeni a csodálatos palotákat. Sok elmélet, általános módszertan, kevés konkrétum, amit biciklire lehet szerelni és éjszaka világít. Ez a megközelítés mintha pont az ellenkezője lenne az előzőnek.

Persze az is lehet, hogy a kettő jól megfér egymás mellett, csak időben figyelmeztetni kell a diákságot, milyen ösvényre is lépnek tulajdonképpen. Figyelj, ha nálunk tanulsz, a diplomádra ugyanaz lesz írva, mint az álláshirdetések címsorába: ilyen embert keresünk. Vagy: öreg, ha hozzánk jössz, az első diplomád után tulajdonképpen nem fogsz semmihez sem érteni, annak már a megnevezése is eléggé furcsa lesz, a toborzók értetlenkedve forgatják majd, de okos, művelt, továbblépésre képes ember leszel. Fontold meg jól.

De akár azt is lehet mondani, hogy ne bízd az iskolára magad: az iskola közért, ahol mindenfélét vásárolhatsz, de amit akarsz, azt magadnak kell összeraknod. Ha képes vagy erre. 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.