Baseball

Hopp, ezt a nevet már hallottam valahol. Scott Boras a baseball világából. Ha még valakit meg kellene nevezni onnan, bajban lennék. De nem, van még valaki: Joe di Maggio, de őt nem a baseball miatt ismerem, hanem mert ő volt Marylin Monroe férje, még Arthur Miller előtt.

De félre a pletykálkodással. Scott Boras fő fegyvere a statisztika. Úgy is mondhatnám, hogy az üzleti intelligencia. Thomas Davenport szerint a baseball a leganalitikusabb sport. Az adatok sportága. Kiváló alany statisztikai elemzésekhez. Mit kell kideríteni? Leginkább azt, hogy mitől függ a játékosok teljesítménye. Azt, hogy bizonyos körülmények között kik teljesítenek a legjobban. Adatok kellenek a körülményekről és a teljesítményekről, és persze ügyes algoritmusok.

Az IT, a statisztika, az, amit más közegben üzleti intelligenciának nevezünk, már régen bevonult a sportba. Vannak csapatok, vannak menedzserek, akik híresek az adatelemzési módszereikről. Például az Oakland vagy a Boston Red Sox. Három okból vonult be az IT a sportba: (1) mert adva van az igény: győzni kell, akkor jön a sok pénz; (2) mert rengeteg statisztikai adat halmozódott fel, tehát van mivel dolgozni; (3) mert a számítógépek és a szoftverek nagyon okosak lettek. Aki okosan használja az analitikus módszereket, előnyt szerezhet, ami persze csak addig tart, amíg a többiek nem csinálják ugyanazt. Ha ezt bekövetkezik, mást kell kitalálni: még több adatot kell összegyűjteni, finomítani kell az algoritmusokat, hatékonyabbá kell tenni a végrehajtást.

Ez is üzlet, itt is van IT. A már említett Davenport az üzleti intelligenciáról szóló könyvében egy egész fejezetet szentel a sportnak.               

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.