Bank, pénz, válság, IT

Kicsit megkésve került a kezembe a The Economist cikke (december 5.) a bankinformatikáról. A kérdésfelvetés több mint érdekes: vajon milyen szerepe volt a bankválságban az informatikának, pontosabban a bankok által használt informatikai rendszereknek? A válasz nyilván alapos kutatómunkát igényelne, ezt a lap sem tagadja, de azért megkockáztatnak néhány megállapítást.

 Az első aligha vitatható: a gazdaság szektorai közül a pénzügyi szolgáltatók költenek a legtöbbet informatikára; a Gartner 2009-es előrejelzése szerint a mostani évben összesen 503 milliárd dollárt, ami szép summa ugyebár. Egy bank tulajdonképpen technológiai cég. Az is tény, hogy korán felszálltak az IT vonatára, ami egyfelől nyilván előny, másfelől viszont hátrány is: a rendszereik tarkák, sok a sziget, nem egy helyen még ősrégi mainframe-ek is zakatolnak. itt van például a sokat emlegetett Citigroup, amely a lap szerint kifejezetten fragmentált IT rendszerrel nézett szembe a válsággal.

Az is nyilvánvaló, hogy egy sor banki művelethez kifejezetten kifinomult, csavaros eszű alkalmazásokra van szükség. A fragmentáltság és a gyors innováció miatt sok banknak súlyos problémái vannak az adatai minőségével. Basel ide-oda, a kockázatnak való tényleges kitettséget nehéz megállapítani. A legtöbb esetben – állítja a cikk – a teljes kockázati kitettséget naponta csak egyszer kalkulálták, a kapott adatok pedig fölöttébb kétes értékűeknek bizonyultak. A nagy kezdeti felfordulás idején sokaknak külön feltáró expedíciókat kellett indítaniuk a tényleges helyzetük megismerése érdekében. Kiderült például, hogy a Lehmannak sem volt használható, integrált helyzetképe a nagy felfordulásban.

Az adatok és az IT által mutatott helyzetkép pontosságán kívül azonban van más probléma is. Tételezzük fel, hogy a képernyőkön pontos és valós idejű kép mutatkozik. De vajon van, aki azt megnézze és megértse? Van, aki a helyzetkép alapján megfontolt, racionális döntést hozzon? A válság egyik fontos tanulsága, hogy a nyájszellemnek, a szirénhangoknak, a növekedési kényszernek értékes adatok birtokában is nehéz ellenállni.

Záró kérdés: hogyan lehet a felsorolt problémákat megoldani? A válasz: egyebek között még több IT fejlesztéssel. A transzparenciával legalább annyit kellene törődni, mint a gyorsasággal.

Akinek ez kevés, akár filozófiai magasságokba is emelkedhet: vajon mennyire képesek kezelni az IT rendszerek azt a komplexitást, amit nagyrészt önmaguk idéznek elő?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.