Bangalore made me

Rövid tájékoztató egy, a Világgazdaságtól érkezett hírlevélben: a Satyam információtechnológiai vállalat egy csoport magyar szakembert visz Indiába továbbképzési célból. Érdekes hír ez, megéri, hogy utánanézzünk néhány adatnak.

A Satyam India egyik legnagyob technológiai cége, a NASSCOM 2004-es rangsorán a negyedik hely az övé, a Tata Consultancy, az Infosys és a Wipro után. Tőzsdei cég, publikált adatait bárki megnézheti. Hivatalosan bejegyezve Secunderabad városában van, de egy egész sor más indiai városban is találhatók központjai, sőt, nyugodtan mondhatjuk, világcégről van szó, amely sok országban van jelen, így egyebek között Budapesten is, a Neumann János úton, nem messze a másik indiai cégtől, a Tatától.

A városok közül a legfontosabb Bangalore, az indiai Szilícium-völgy legnevezeteseb helye.  A statisztikák szerint innen származik az indiai szoftverexport legnagyobb része, ebből a szempontból messze megelőzi a többi “IT város” (pl. Hyderabad, Chennai, Pune, Noida) teljesítményét. Az elmúlt tizenöt évben a szoftveres vállalkozások úgy szaporodtak itt, mint a gomba: 1992-ben még csak 13 cég büszkélkedhetett exportbevétellel, 2000-ben már 928, 2004-ben pedig mintegy 1300.

A mai Bangalore lakosainak száma hatmillió körül van. A technológiai iparban töb mint százezren dolgoznak, a “business process outsourcing” iparág pedig  további tízezreknek ad munkát. 2003-ban heti átlagban két kutatási-fejlesztési központot nyitottak meg itt a multinacionális cégek, köztük az SAP, az AOL, a Cisco, a Dell, az IBM és a Motorola. Bangalore-ban van a Centre for Airborne Systems Studies and Analysis, a Centre Power Research Institute, az Indian Institute of Astrophysics, az ISRO Satellite Centre, a National Institute of Advance Studies meg egy csomó más nagy kutatóhely. A város ötven felsőoktatási intézménye évente negyvenezer végzőst bocsát ki a technológiai szektor számára.

A város fejlődési képessége vitatott. A túl gyors növekedés megviselte, zsúfolttá és helyi viszonylatban drágává vált. A rengeteg embert nehéz infrastruktúrával, lakással, iskolákkal, szórakozóhelyekkel ellátni. Új tervek születtek, egyebek között például egy “IT korrridor” megépítéséről. A betelepült vállalatokat földrajzi terjeszkedésre biztatják, vagyis arra, hogy új részlegeiket inkább a környékbeli bolygóvárosokba telepítsék. Az ingatlanfejlesztési programok több százezer új lakosban gondolkodnak.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.