Az észt, aki mégis figyelt

Felmegyek az Internet World Stats honlapjára, hogy megnézzem, hol tartunk az internethasználat elterjedtsége tekintetében. Nos, a jelek szerint nem állunk valami jól. A mi mutatónk itt 24%-ot mutat, míg mondjuk az észteké 46%-ot. Tudom, hogy az ilyen adatok bizonytalanok és gyorsan változnak (én is ismerek másokat más forrásokból), de azért mégis…

Nemrégiben megnéztem a hálón Carlota Perez egyik előadását. Régi tisztelője vagyok a venezuelai hölgynek. A kérdéses előadást az észt gazdasági minisztériumban tartotta. Amatőr felvételről van szó. A kamera mindvégig két személyt mutat: a beszélő Carlota Perezt, és mellette egy urat, minden bizonnyal az egyik minisztériumi tisztviselőt. Perez asszony színesen és nagy meggyőző erővel beszél a technikai innovációs ciklusokról, az egyes fázisokban szerinte követendő gazdaságpolitikáról. Miközben néztem a filmet, az volt az érzésem, hogy az úr figyelme elkalandozik, néha mintha el is bóbiskolna.

Kerestem néhány információt az észtekről. Nem volt nehéz. Egy észt már egy sor helyen fizethet a mobiltelefonjával. A mobilok elterjedtsége, a pénzügyek elektronikus intézése, a közigazgatási e-szolgáltatások tekintetében az ország Európa élvonalában áll. Az 1996-ban elindított, Tigrisugrásnak nevezett, a modern technológia terjesztését szolgáló állami program szép eredményeket hozott. Mivel korábban a legfejletlenebbek közé tartoztak, a régi technológiák lecserélésével sem kellett sokat bajlódniuk. A kormányok változtak, de a technológia melletti elkötelezettség megmaradt. A dánok, finnek, norvégok jó tőkebefektetési lehetőségeket találnak az országban. 2004-ben a lakosság 60%-a elektronikusan nyújtotta be az adóbevallását. A gond az, hogy nincs elég jól képzett szakember, hogy a betelepülő vállalatok igényeit kielégítsék.

Lehet, hogy az az észt, ott Perez asszony mellett, mégis figyelt?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.