Ahogy tetszik?

Mozi: Ahogy tetszik. Branagh gyarapodó Shakespeare-sorozatából a Sok hűhó-t láttam először. Azóta minden újabb darabnál azzal ülök be a moziba, hogy hátha ez is… a Sok hűhó ugyanis nagyon jó volt, akárhányszor szívesen megnézem.

Sajnos ez alkalommal csalódnom kellett: ez a – ki tudja, miért – japán környezetbe tett Ahogy tetszik messze van az elődjétől. Olyan, mintha a brit oktatási minisztérium megbízott volna egy rendezőt, készítse el a Bárd e darabjának filmváltozatát iskolai feldolgozásra, de úgy, hogy a nebulók nyugodtan megnézhessék; szép legyen, de ne legyen benne semmi csavar;  jó, ez a japán környezet még elmegy, elvégre globalizálódott világban élünk, a szereplők egy része amúgy sem tipikus angol jelenség. Az eredmény: szép film, szép szereplőkkel, szép képekkel, szép erdővel, szép szövegmondással – és azon kívül szinte semmi. Elszavalják az ismert sorokat.

Baj ez? Baj. Az Ahogy tetszik-et általában úgy emlegetik, mint Shakespeare legköltőibb játékát, de amúgy maga a darab egy szereplőkkel telezsúfolt, zavaros történet, amin a derék brit nebulók így ásítozni fognak, és a másnapi irodalomórán unottan rágják majd a ceruzájuk végét, hogy mit is írjanak róla, azon kívül, hogy színház az egész világ, mint tudjuk. Kellene bele valami spiritusz, kellene bele egy kis vér, kellene néhány ötlet, csavar, irónia, keserűség, gúny… Kellene bele néhány mai figura… A Bárd darabjainak egy része olyan mint az agyag, bármit lehet csinálni belőlük, csak éppen szobrász kell hozzá. Emlékszem egy kaposvári Ahogy tetszik előadásra…

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.