A válság és az internet

„The First Disaster of the Internet Age”, vagyis „Az Internet korszakának első katasztrófája” – olvasom a cikk címét a Newsweekben (október 27.). No igen, várható volt, hogy a mostani gazdasági válság előbb-utóbb ilyen látószögből is terítékre kerül. Az előző válság alapvetően az internetes, a dotcom cégek válsága volt. A cikk szerzője szerint a mostani is internetes válság, csak a háló nem üzletként, hanem platformként jelentkezik benne.

Mi is történt tulajdonképpen? Mindenki használni kezdte az internetet, aminek egyébként minden bizonnyal örülni kell. Használni kezdték magánemberek, hivatalok, vállalatok, bankok, pénzemberek, közvetítők, brókerek, királyok, hercegek, grófok. A pénzügyi műveletek, tranzakciók nagy része átvonult az internetre, egy idő után már nem is a számítógépekbe, hanem a PDA-kra és mobiltelefonokra. (Talán emlékeznek néhányan Spiró György Koccanás című drámájában a mobiltelefonon tőzsdéző, üzletelő fiúra, Fekete Ernő játszotta a Katonában).

Az alapvető hozzáállás (a Newsweek Alan Greenspan megnyilatkozásait idézi) az volt, hogy a háló átláthatóbbá teszi és demokratizálja a pénzügyeket, minden polgár könnyen és szabadon irányíthatja a befektetéseit. Befektetni, tranzakciókat, pénzműveleteket lebonyolítani ugyanolyan könnyű lett, mint videójátékokat játszani ölünkben a laptoppal. Mindenki globális befektetővé válhatott.

Történt azonban más is. A gyors és rugalmas elektronikus pályán a jelzáloghiteleket könnyű volt apró darabokra bontani, a darabokat összekeverni, mindenféle származtatott csomagok formájában szétszórni a világban, növekvő hosszúságú, átláthatatlan láncok mentén. Aki távolabb állt a sorban, már nem is tudta, mi is van az elején, kik is vették fel azokat a bizonyos hiteleket, és ugyan miből fogják azokat visszafizetni. Mindeközben a polgárok valóban hozzáférhettek egy csomó információhoz, valóban rendkívül hatékony elektronikus eszközökhöz juthattak hozzá, de nem lettek okosabbak és a magatartásuk sem lett felelősebb.

A technika előrerohant, az emberek, egyes intézmények lemaradtak. Ebben az értelemben a jelenlegi hitelálságot az internet tette lehetővé. A cikk érdeles kérdéssel zárul: ha a válság egyik okozója az internet, felhasználható-e arra is, hogy kijöjjünk belőle, és máskor ne essünk ilyen gödörbe?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.