A telekonglomerátum biológiája

Neves utazók beszámolói szerint új állatfaj jelent meg a végtelen, hullámzó szavannákon: a telekonglomerátum. Nem a semmiből jött: ősei a régi távközlési vállalatok voltak. Ezek kezdetben jól éltek, de aztán fogyni kezdett körülöttük az élelem. Amikor a vadőrök lebontották a kerítéseket, egy darabig egymás orra elől igyekeztek elhalászni a zsákmányt,  majd a későbbi utódok kénytelenek voltak néhány hasznos tulajdonságot kifejleszteni és új zsákmány után nézni.

Ami a legfeltűnőbb: a telekonglomerátumnak több lába van, mint őseinek. Azok tulajdonképpen egylábúak voltak, vagy ha a helyi hívásokon kívül távolsági szolgáltatásokat is nyújtottak, akkor kettő. Ilyen kevés lábbal nem lehetett messzire jutni, pláne testesebb patás növényevőkre vadászni. A kicsikre pedig sokan szemet vetettek: megbűvölte őket a mobiltelefon, a drótposta meg egy sor más eszköz. Elbújtak a csalitosban, nehéz volt őket megtalálni.

Szerencsére sorra kinőttek az új lábak: a rádiótelefon, az internet, az adattovábbítás. És ezzel még nincs is vége: jön a videó, az internetes telefon és televízió, jön a tartalom, jönnek a vállalati informatikai és távközlési szolgáltatások. Ennyi lábbal már gyorsan lehet futni, pláne ha sikerül a végtagok mozgását összehangolni, ami nem könnyű feladat. Ha ennyi láb van, az sem baj, ha egyik-másik néha megbotlik. A koordinációt megkönnyíti, hogy a lábak többsége ugyanazon a talajon áll: a digitális technológián.

Ez a soklábú új egyed mindenevő: magánemberekre, vállalatokra, kormányzati szervezetekre egyformán vadászik, vadászat közben mindegyik lábát használja, és a végén csak egy számlát küld. A nehéz időkre gondolva a vadászat mellett bölcsen állattenyésztéssel is foglalkozik: mindenféle tartalmas takarmányokkal igyekszik jó ügyfeleket nevelni magának.

A magas fűben a telekonglomerátumot egyre nehezebb megkülönböztetni néhány más nagyvadtól: a kábeltévés cégektől és az informatikai vállalatoktól. Az utóbbaknak is élelem kell, ezért ők is növesztik a lábaikat. A telekonglomerátumhoz hasonlóan diverzifikálással és akvizíciókkal szaporodnak. Köztük régi, kipróbált vadűzők is vannak, akiket nem könnyű lefutni, és olyan dolgokhoz is értenek, amiben a telekonglomerátum még kezdő. Egy szebb gazella vagy zebra után többen is nekiiramodnak. Kérdés, hogy a szavannák hány ilyen nagyragadozót tudnak eltartani. A vadőröknek is lesz dolguk, ha rendet akarnak tartani.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.