Tesztelés

Posted in Nincs kategorizálva /

Aki valamelyest járatos az adatok világában, ne adj’ isten valamikor tanult statisztikát, tudja, hogy az oksági viszony nem azonos a korrelációval. Ha van két adatsorunk és egy számítógépünk, könnyen kiszámíthatjuk a két sor közötti korrelációt. Lehet, hogy a kapott mutató nagy lesz, ebből azonban nem következik, hogy a két tényező oksági összefüggésben van egymással, vagyis az egyik alakulását a másik befolyásolja, az egyik az ok, a másik az okozat.

A korreláció és az oksági viszony megkülönböztetése tehát kényes kérdés. Ha valaki adatok felhasználásával végez valamilyen kutatást, el kell döntenie, hogy megelégszik-e a korrelációkkal, vagy az oksági összefüggésekre is kíváncsi. Az utóbbiak feltárása általában többe kerül, és nincs is mindig szükség rájuk.

Nemrég Obama 2008-as kampányáról olvastam egy elemzést. A szerző bemutatta, hogyan fejlődött az a weboldal, amin az elnökjelölt kampánytámogatás reményében vacsoravendégeket toborzott. Ne feledjük, 2008-ban járunk, vagyis Obama első kampányáról van szó.

Milyen volt a weboldal első változata? Volt rajta egy kép: Obama kék háttér előtt deréktól felfelé, plakátok vagy röpcédulák tengeréből kiemelkedve. A kép alatt négy szövegdoboz, az elsőben egy rövid kampányjelszó, kettőbe adatokat (e-mail cím és irányítószám) lehetett begépelni, az utolsóra pedig rá lehetett kattintani: igen, jelentkezem, érdekel a vacsora.

A kampány szervezői nem elégedtek meg ezzel a változattal, hanem kísérletezni kezdtek: mi történik például, ha másik képet teszünk ki, vagy a kattintós gombra valami mást írunk. A változtatások szisztematikus kombinálásával sokféle honlap-változatot állítottak elő, ezeket véletlenszerüen bemutatták az internetről érkező látogatóknak, számítógéppel mérve, hogy melyik vonz több feliratkozót. A győztes változatot az eredmények alapján hozták ki, a kísérlet lezárása után már csak ezt mutatták a látogatóknak. Az eljárás bevált, jó sok pénz jött össze, a többi pedig már történelem.

Mi volt a végleges változaton? A képen a teljes Obama-család laza pózban üldögélve szürke háttér előtt, a kattintós gombon pedig „Csatlakozom” helyett „Többet szeretnék tudni!” Miért jobb ez, mint az eredeti? Mi az összefüggés egyfelől a háttér, a kép vagy a feliratok, másfelől a kattintási hajlandóság között? Teljesen mindegy, a lényeg az, hogy a kísérlet bebizonyította: ez az új változat több támogatót hoz, és kész. A statisztikai összefüggés meggyőző, az oksági viszony magyarázatának az adott helyzetben nincs különösebb értelme. Fontos tanulság ez a modern, gyorstüzelő marketing szempontjából.

Tesztelés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dr. A.I.

Posted in Nincs kategorizálva /

Az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben megtörtént az egészségügyi dokumentumok (medical records) digitalizálása és szoftverekbe táplálása – írja a Newsweek friss száma. Ez minden bizonnyal jó hír, de rögtön utána jön a hideg zuhany: ettől egyelőre nem lett olcsóbb az egészségügy, sőt, valamivel drágább lett, mivel a megszokott kiadásokhoz most hozzáadódnak az IT meg a betanulás költségei. Sok orvos elégedetlen a szoftverekkel, a piacvezető Epic cég alkalmazásai például rengeteg negatív bírálatot kapnak.

A cikk szerzője mégsem pesszimista. A digitalizálás halad előre, rengeteg adat, diagnózis, feljegyzés kerül be a számítógépekbe – ez bizony nincs ingyen, de itt nem szabad megállni. Az alapozás után a használatba vétel következik, a hasznosítás kulcstényezője pedig a mesterséges intelligencia, ami, ha okosan fejlesztik és alkalmazzák, valóban ugrásszerűen növelheti az egészségügy hatékonságát és termelékenységét. Az általános digitalizálás, a felhő-számítástechnika, a mobilitás és más technológiai trendek által kínált lehetőségekre – ahogy az már lenni szokott – az új, innovatív cégek, vagyis a stratupok tömege figyel fel és lép akcióba. A Newsweek a cukorbetegség példáján keresztül ezek közül mutat be néhányat.

A cikkből azt is megtudom, hogy az Államokban körülbelül 30 millió cukorbeteg él, és ami még meghökkentőbb: egyes szakértők szerint Kínában tíz év múlva várhatóan több cukorbeteg lesz, mint amennyi az USA teljes lakossága. Mire kell tehát a mesterséges intelligencia? Az előjelek észlelésére, megelőzésre, (táv)diagnózisra, egyéni terápiák kidolgozására, a betegek gyógyászati és lelki támogatására…

Dr. A.I. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha tél vége felé valaki arra panaszkodik a körzeti orvosnál, hogy folyik az orra, lázas, fáj a feje és nincs étvágya, a doki fejében azonnal megjelenik a diagnózis: ez bizony influenza, és általában igaza is van. Azért tudja, hogy influenza, mert ezt tanulta az egyetemen, valamint mert sok ilyen esetet látott már. Nincs szüksége számítógépre, diagnosztizáló-előrejelző modellre, hiszen van tudása és tapasztalata, és az adott helyzetben ez általában elegendő is. Tessék hazamenni, ágyba feküdni, gyógyteákat inni, esetleg valamilyen pirulát bevenni! Ha az orvos mégiscsak használna számítógépet, az a tünetek bejelölése után nagy valószínűségel ugyanezt a diagnózist és ugyanezeket a tanácsokat hozná ki, vagyis az algoritmus adatalapú ítélete megyegyezne a tudásra és tapasztalatra alapozott emberi ítélettel.

A helyzet akkor válik izgalmassá, ha nem így áll a helyzet, vagyis az adatok, a statisztikai elemzések mást mutatnak, mint amit általában gondolunk, vagyis a Big Data megcáfolja a nézeteinket és az (elő)ítéleteinket. Lássunk egy példát! Egy adatbányász csapat nemrég az emberi kapcsolatok természetét tanulmányozta Facebook-adatok alapján. Vajon mi lehet a tartós párkapcsolatok (vagy mondjuk így: a jó házasság) titka? Valószínűleg sokan azt gondolják, jót tesz, ha a két félnek sok közös barátja és ismerőse van. Nos, a Facebookról nyert adatok azt mutatják, hogy nincs igazunk. A közös barátok léte jó indikátora annak, hogy egy kapcsolat nem lesz tartós, az eltérő bartáti körök viszont növelik a tartósság valószínűségét. Úgy tűnik, lelkük mélyén az emberek változatosságra vágynak, párjuk révén új embereket szeretnének megismerni, új társaságban szeretnének megjelenni.

A jó házasság (egyik) titka bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tanulni kell

Posted in Nincs kategorizálva /

A múlt héten a technológiai innovációk társadalmi következményeiről tartottam előadást egyetemi hallgatóknak. “Technológia” alatt informatikát és távközlést, vagyis ICT-t kell érteni, a társadalmi jelenségek közül pedig a foglalkoztatást és az egyenlőtlenséget emeltem ki.

Statisztikai adatokat és grafikonokat vonultattam fel annak igazolására, hogyan polarizálják a technológiai innovációk a társadalmat. Az európai statisztikákon például jól látható, hogy a legutóbbi gazdasági válság után hol keletkeztek új álláshelyek: leginkább a szakértelmi skála két végén, vagyis a magasan és az alacsonyan képzettek körében, míg középen alig mozdul valami. A foglalkoztatás szempontjából tehát a magas képzettséget igénylő, gazdag intellektuális tratalmú, kreatív munkát végzők járnak jól, meg azok, akik ember számára egyszerű munkát végeznek, mégis nagyon nehéz őket géppel helyettesíteni. Középen fogy a levegő, a bonyolultabb, de jól algoritmizálható munkák körében, a gépek ezeknél nyomulnak előre feltartóztathatatlanul.

A vonatkozó statisztikai adatok tényleg érdekesek és beszédesek. A bolti kereskedelem, a pénztárosi, pultosi, raktárosi munka eddig azoknak nyújtott megélhetést, akik valamilyen alacsonyabb végzettséggel bírtak. A hagyományos kereskedelem piacából viszont egyre nagyobbat harap az elektronikus. Friss amerikai adat: a hagyományos bolti kereskedelemben ar üres álláshelyek mindössze 12%-a esetében várnak a munkaadók diplomásokat; ugyanez a szám az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeknél 78%, vagyis jöhetsz hozzánk, de nálunk kevesebb üres hely van és azok többségébe diplomást keresünk. A raktárak sem igazi menedék már: egyre többet automatizálnak közülük, az üres raktárosi állások 53%-ánál dipolmás jelentkezőket várnak a hirdetők.

Tanulni kell bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Panelprogram 4.0

Posted in Nincs kategorizálva /

Gyerekkoromban lenyűgözve néztem a lakásunk ablakából, hogyan építik a munkások a panelházat az utca másik oldalán. Az építkezés időnként lelassult (gondolom anyaghiány miatt), ha viszont befutottak a nagy panelszállító teherautók, elképesztő sebességgel haladt, hiszen a daruk egész falakat emeltek a helyükre.

A panelprogram nálunk később leállt, most viszont olyan amerikai házgyárakról olvasok, amelyek hasonló technológiával dolgoznak. Az épületek nagy elemeit, kész blokkjait üzemcsarnokban készítik el, a helyszínen csak az összeszerelés történik. A sebesség, a hatékonysági mutatók imponálók.

Az egyik ilyen cégnél mindössze 29 munkás dolgozik, pontosabban felügyeli a robotokat, hiszen gyakorlatilag minden automatizálva van, akárcsak egy modern autógyárban. “Panelprogram” ez is, de már Ipar 4.0 változatban. A vállalat vezetői szerint robotot könnyebb találni, mint képzett és megbízható munkaerőt, az automatizálás tehát munkaerőpiaci kényszer.

Panelprogram 4.0 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Párhuzam

Posted in Nincs kategorizálva /

A kilencvenes évek egyik vállalatvezetési slágertémája a vállalatok szervezeti felépítésének radikális átalakítása volt. Jómagam is tucatszám tartottam ilyen témájú előadásokat és foglalkozásokat. Legjobban a vállalati meghívásoknak örültem: menjek oda, mondjam el, amit erről a témáról tudok és gondolok, utána beszéljük meg, mit lehetne a kérdéses vállalatnál tenni. Ezek a rendezvények, műhelymunkák, tanácskozások izgalmasak és érdekesek voltak, pedig a fogadtatás nem volt mindig mindenki részéről barátságos: évtizedes szokásokat, bebetonozott pozíciókat kellett feltörni.

A szelek a centralizálás felől a decentralizálás felé fújtak, többnyire arról volt szó, hogyan lehet a funkcionális hierarchia-piramisokból rugalmas, önállóan és felelősen cselekvő üzletágakat, profitcentrumokat kialakítani. A legnagyobb vitát általában a vállalati központok és a profitorientált üzletágak közötti munkamegosztás váltotta ki. Mit lehet, és mit kell decentralizálni az önállóság és a felelős gondolkodás érdekében, de úgy, hogy közben a vállalat mint egész is erős maradjon, ne legyenek felesleges ismétlődések, érvényesüljön valamilyen egységes stratégia, legyen kooperáció és egységes irányvonal. Hol legyen a marketing, ki végezze a személyzeti munkát, mi történjen a karbantartással, és így tovább.

A mindenkori válaszra egyre nagyobb hatást gyakorolt az információs technológia fejlődése, hiszen a kilencvenes években már minden asztalon volt személyi számítógép, és az évtized közepén a Navigator böngésző megjelenésével az Internet is mindenki számára elérhetővé vált.

Mit lehet, és mit kell centralizálni, illetve decentralizálni egy nagyvállalatnál a felhő, a mobilitás, a korlátlan elérhetőség, a Big Data és a mesterséges intelligencia világában? Híradásokból és elemzésekből látom, hogy ez a kérdés nem csak vállalatoknál merül fel. Mi a teendő például az egészségügyben, vagy azon belül a kórházaknál? Párhuzamosan zajlik itt a centralizálás és a decentralizálás, sőt, az egyik feltétele a másiknak. A távdiagnosztika és a távgyógyítás például decentralizálást jelent, hiszen a beteg nem megy be a kórházba, a diagnosztizálás okos kütyük segítségével történik, a helyi ápolókat és gyógyítókat (ide értve magát a beteget és vele élő családtagjait is) a hálózaton tájékoztatják és instruálják. A rendszernek ugyanakkor a centrailzált központjai is kiépülnek: fényképeken látom, hogy egyik-másik kórházi lánc központja úgy néz ki, mint egy forgalmas repülőtér irányítótornya: lazán öltözött emberek ülnek képernyők előtt, adatokat és görbéket figyelnek, vészjelekre reagálnak, kamerákkal vizslatják a beteg arcvonásait, mozgását. Minél modernebbek, okosabbak ezek a központok, minél jobb támogatást kapnak a gépi intelligenciától, minél biztosabb az adatáramlás és a kapcsolat, annál több diagnosztikai és gyógyító tevékenységet lehet decentralizálni.

Jobb és olcsóbb lesz így az egészségügy? Igen, reméljük.

Párhuzam bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ambiciózus és hátborzongató

Posted in Nincs kategorizálva /

A terv ambiciózus: biometrikus azonosító adatokat gyűjteni egy hatalmas adatbázisba India minden lakosáról. Ambiciózus, hiszen az ázsiai ország lélekszáma jelenleg körülbelül 1,2 milliárd.

Egy cikkben olvasom, hogy a projekt nemrég új lendületet kapott egyes bankjegyek használatának állami betiltásától. Ha nincs bankjegy, marad a banki átutalás, bankszámla nyitásához viszont meg kell adni azokat a bizonyos biometrikus adatokat. A betiltás múlt év novemberében történt, azóta több mint ötvenmillió új személy jelent meg az adatbázisban. A fizetési csalások ellehetetlenítését ígérő rendszerhez mintegy 120 bank csatlakozott már.

Milliárdnyi ember biometrikus adatai egy hatalmas adatbázisban – van ebben valami bámulatra méltó és egyben hátborzongató. Will Democracy Survive Big Data and Artificial Intelligence? – tette fel a kérdést nemrég néhány kutató egy tanulmány címében. Jogos felvetés.

Ambiciózus és hátborzongató bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Változók

Posted in Nincs kategorizálva /

Pár napja egy kedves felkérésnek eleget téve vendégelőadást tartottam az egyik hazai egyetemen. A Big Data és a precíziós mezőgazdaság volt a téma. Más iparágak példáiból indultunk ki (precíziós karbantartás, precíziós biztosítás, precíziós egészségügy), felvázoltuk a precíziós (okos) rendszerek általános modelljét, majd rárepültünk a mezőgazdaságra.

A vége felé kicsit elfilozofáltunk arról, hogyan hat a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a robotika fejlődése egyes szakmákra, illetve általában a foglalkoztatásra. Az egyik hallgató felvetette, hogy miért kellene aggódni amiatt, hogy a gépek elveszik a munkánkat, amikor a munkanélküliség most éppen sokfelé csökken, nálunk például egyre kínosabb munkaerőhiány van, miközben a bérek látványosan emelkednek.

Ez igaz, de vajon hogy működik a világ? Minden pillanatban ezer és ezer fejlesztési, beruházási alternatíva kerül üzleti döntéshozók elé, és jobb helyeken ezeket gazdaságossági számításokkal is kiegészítik. A számítási modellekben változók vannak, köztük a robotok és a munkaerő ára. Egyes döntési változatokban a robotok vannak többen, másokban az emberek: lehet automatizálni és nem automatizálni. Mi történik akkor, ha a robotok olcsóbbak lesznek, a munkaerő pedig drágul, mivel nőnek a bérek? A számítások növekvő arányban hozzák ki győztesnek az automatizálási alternatívákat. A bérek emelkedése és az egyes területeken mutatkozó munkaerőhiány üzenet a döntéshozóknak: tessék automatizálni!

Változók bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szúnyogok

Posted in Nincs kategorizálva /

Nemrég egy Big Data témájú konferencia-előadásban azt próbáltam meg elmondani a nyájas közönségnek, hogy egy jó Big Data projekt általában valamilyen kérdéssel kezdődik. Példákat könnyű találni: Mivel permetezzek ma délelőtt a szőlőmben? Milyen takarmány-koktéllal kínáljam meg este a teheneimet? Ki fog legközelebb adót csalni? Mi a jó házasság titka? Ki fogja megvenni ezt az amúgy teljesen felesleges cuccot? Milyen üzenetet küldjek azoknak, akik még nem döntötték el, kire szavazzannak a jövő heti választáson? Melyik háztömben lesz ma éjszaka bűntény? Vajon terrorista az, aki pont most megy át a reptéren a biztonsági kapun? Hol lesz a következő dugó a városban?

Ezek bizony fontos kérdések, és ha van sok adatunk, számítógépes kapacitásunk, modellezésben, algoritmusokban, gépi tanulásban, deep learningben jártas adattudósunk, elég jó választ tudunk adni rájuk, többnyire valószínűségi alapon persze.

Tegyünk most fel egy újabb kérdést: itt ülünk a kongói őserdőben egy fa alatt, éppen elrepül egy rovar a szemünk előtt, meg tudod mondani, hogy milyen fajta? Jó, szúnyog, de milyen fajta szúnyog? Jelenleg ugyanis éppen 3528 szúnyogfajtát ismerünk, az egyik például csak a londoni földalattiban tenyészik – jó, ezt akkor itt Kongóban ki is zárhatjuk, de így is marad éppen elég. Az sem mindegy, hogy a szúnyogunk fiú-e vagy lány, hiszen a lányok veszélyesebbek. A szúnyogok, legalábbis bizonyos fajta szúnyogok, azon kívül, hogy vért szívnak, szörnyű betegségeket terjesztenek, jó lenne tehát tudni, hogy merre járnak, mennyire szaporodtak el itt vagy ott.

Megtudod hát mondani, hogy milyen fajta szúnyog repül itt éppen, és hogy fiú-e vagy lány?

A Kaliforniai Egyetemen dolgozó Eamonn Keoghnak és csapatának van válasza. Meg tudják, mondani, hogy milyen szúnyog repül itt, és a nemét illetően sem hagynak minket bizonytalanságban. A megoldás: Big Data és analízis, vagyis adatbányászat. Mit lehet egy repülő szúnyogban adatosítani? A hangját, de nem az ő saját hangját, azt a szörnyű döngicsélést, amitől nem lehet aludni. A szúnyog nem látja a vörös lézert, simán átrepül rajta, eközben a csapkodó szárnyával megzavarja a fénysugarat, az így keletkezett jeleket pedig le lehet olvasni egy számítógéppel és hanggá lehet alakítani. A szúnyog tehát digitális nyomot, digitális névjegyet hagy maga után, minden fajta más névjegyet, más adatmintázatot, és a fiúk és a lányok sem egyformát. Ha az azonosító szenzor elég olcsó, követni lehet a szúnyogok vonulását és ezzel a súlyos trópusi betegségek terjedési útvonalát.

Comments (0)

Biztosítás biztonság

Posted in Nincs kategorizálva /

Egy angol nyelvű gazdasági hetilapban nemrég elolvastam egy rövid cikket egy új, a fintech-volulatba sorolható New York-i biztosítótársaságról. Ügyintézők helyett robotok (chatbotok) kommunikálnak az ügyfelekkel. A cikk egy múlt év végi esetet idéz, amikor valaki az ellopott kabátja után jelentett be kártérítési igényt. Válaszolt néhány kérdésre az applikáción, majd feltöltött egy rövid beszámolót az okostelefonjáról. A szorgalmas robot néhány másodperc alatt átnézte az igénylést, összevetette a vonatkozó céges politikával, lefuttatott másfél tucat csalásfelderítő algoritmust, majd miután nem talált problémát, jóváhagyta a kifizetést, utalást kezdeményezett a banknál és erről értesítést küldött az ügyfélnek.

Mindez, ahogy jeleztem, néhány másodperc alatt történt. Nem rossz.

Digitális átalakulás a biztosítási szektorban… Nemrég egy tanulmányban én is érintettem ezt a kérdést, jelezve, hogy a modern információs technológia a következőkben idézhet elő mélyreható változásokat:

  • A biztosítási iparág fundamentumai. A digitális technológiák fejlődésének hatására megváltozik a kockázatok jellege és mértéke. Bizonyos kockázatok mérséklődnek, miközben újak jelennek meg. A korábbinál sokkal több adat, információ és tudás áll rendelkezésre a biztosítások tárgyaival (pl. emberek, lakás, autó), valamint a káresemények okaival és keletkezésével kapcsolatban. A digitális technológiák és a kapcsolódó más innovációk megkönnyítik, pontosabbá teszik az előrejelzést, és ez által a káresemények megelőzését.
  • A kereslet nagysága. Egyes káresemények bekövetkezésének valószínűsége kisebb lesz A Morgan Stanley és a Boston Consulting Group közös előrejelzése szerint például az „okos otthon” kategóriába tartozó modern eszközök alkalmazásával akár 40-60%-ban csökkenhet a lakásokban és családi házakban bekövetkezett károk nagysága. Ha a döntéshozók biztonságérzete javul, mérséklődik a motiváció egyes biztosításfajták megkötésére, vagyis csökkenhet az ilyenek iránti kereslet, zsugorodik a „risk pool”.
  • Az adatok gyűjtésének, kezelésének, elemzésének módja. Amellett, hogy kitágul a biztosítási területen felhasználható adatok köre, az is általános tendencia, hogy egyre többféle adat keletkezik digitális formában. A digitalizált adatok könnyen összegyűjthetők, továbbíthatók és tárolhatók, a különböző adatfajták egymással összekapcsolhatók, kombinálhatók. Mivel a számítógépek és tárolóeszközök kapacitása ugrásszerűen nő, tág tere nyílik a különböző adatbányászati és modellépítési eljárások alkalmazásának. Az automatizált, gépi tanulást is felhasználó elemzések késedelem nélkül, valós időben épülhetnek be a folyamatokba.
  • Az ügyfelek igényei és viselkedése, az ügyfelek kiszolgálása. A digitális technológiákat az egyes ügyfélcsoportok különböző sebességgel és intenzitással fogadják be. Számos felmérés bizonyítja, hogy a befogadás alapvetően generációs kérdés. Ma már azok a generációk vannak döntéshozói pozícióban, és azok képviselik a legnagyobb keresletet, amelyek rutinosan használják a számítógépeket és a modern távközlési eszközöket – itt elsősorban az úgynevezett Y generációra gondolunk, vagyis a mai 25-40 évesekre. Belátható időn belül az ügyfelek többsége „digitális bennszülött” lesz. Ha az ügyfelek valamelyik szektorban már hozzászoktak a digitális innovációkhoz, az új technológiák segítségével biztosítható kiszolgálási módokhoz, szolgáltatásokhoz, kényelemhez, akkor azokat másutt is megkövetelik. Felmérésekből láthatjuk, hogy Y generáció elégedettsége a biztosítókkal alacsonyabb a többi korosztályénál, ráadásul a generációs különbségek Európában a legnagyobbak, különösen a digitális biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok tekintetében.
  • A kapcsolattartás módja. Ezen a téren két dologról kell említést tennünk. Az első a biztosító cég és az ügyfelei közötti kommunikáció, aminek a digitális korban intenzívnek, információban gazdagnak, kölcsönösnek, multimédiásnak, többcsatornásnak és valós idejűnek (késedelem nélkülinek) kell lennie. A „multichannel” kapcsolattartás (kapcsolattartás és kiszolgálás párhuzamosan rendelkezésre álló, de egymástól független csatornákon) már nem elegendő, helyét az „omnichannel” stratégia veszi át (kapcsolattartás és kiszolgálás több, egymással összekapcsolt, integrált, egységes ügyfélélményt biztosító csatornán, amelyeket az ügyfél tetszése szerint kombinálhat). A második fontos jelenség az ügyfelek közötti kommunikáció intenzitásának fokozódása, különös tekintettel a közösségi médiumokon történő információáramlásra, sokszereplős tapasztalat- és véleménycserére.
  • Vállalati működés. A digitális technológiák a vállalatok működési módját is megváltoztatják. Összetett és bonyolult jelenségről van szó: egyfelől az egyes vállalati funkciók, tevékenységek folyamatok digitalizálásáról, másfelől a digitalizálás által lehetővé tett integrációról. Kialakul az „automatizált, integrált, valós idejű, hálózatos és kiterjesztett” vállalat modellje és működési gyakorlata, aminek a szakirodalomban többféle elnevezése és leírása létezik. A technológiai fejlődést szervezeti, irányítási, döntéshozatali és humánpolitikai változások kísérik, ezek nélkül a technológiai innovációk általában nem hozzák meg az elvált eredményeket (költségcsökkentés, ciklusidők rövidítése, hatékonyságnövelés stb.)
  • Versenyfeltételek, versenymezőny, versenystratégiák. A digitális világban másképpen lehet és kell versenyezni. Új, innovatív vállalkozások, amelyeknek nem kell megküzdeniük a múlt örökségével, kötöttségek nélkül, kreatív módon tudják hasznosítani a modern technológiát, célba vehetik az iparág jövedelmező területeit; a lassan reagáló hagyományos vállalatok azokra a területekre szorulhatnak vissza, amelyek másnak nem kellenek. A régi játékosok a piaci részesedések átrendezésére, ügyfelek elhódítására használhatják a digitális eszközöket. Körükben a digitális átalakulás módja és sebessége a verseny kiemelkedően fontos tényezője. A pénzügyi szektorban a verseny különösen hevesé vált a nemrég lezajlott gazdasági válság következtében. A szektor intézményeinek vissza kell szerezniük ügyfeleik bizalmát, meg kell védeniük pozícióikat az új belépőkkel szemben, reagálniuk kell a digitalizálással szorosan összefüggő tömegcikkesedés jelenségére – hogy csak a legfontosabb kihívásokat említsük.
  • Szabálykövetés és etikus viselkedés. A digitalizálás erőteljes tendenciája a szabályozás rendjét és módszereit is átalakítja. A digitalizált vállalatok jóval transzparensebbek hagyományosan szervezett társaiknál, ami előnyt jelent a vezetőik számára, de a szabályozók számára is, feltéve, hogy élnek az új lehetőségekkel. A szabálykövetés mellett egy sor etikai kérdés is felmerül, így mindenekelőtt a személyes adatok és a magánélet védelme. A biztosítási iparágnak – ügyfeleivel együtt – sajátos dilemmával kell szembenéznie: digitalizált, valós idejű adatok segítségével nagymértékben csökkenteni lehet bizonyos kockázatokat, a felhalmozódó adatok viszont kiszolgáltatottá teszik azok alanyait. Mivel a technikai fejlődés általában gyorsabb a törvénykezésnél és a szabályozásnál, fontos szerepe van és lesz az értékeknek és az etikai normáknak.
  • Tudás és képességek. A digitalizált rendszerek felépítéséhez, működtetéséhez, az egyre növekvő digitális adatbázisok hasznosításához újfajta tudásra és képességekre van szükség. Szinte minden gazdasági ágban megfigyelhetjük, miképpen alakítja át a digitalizálás az üzleti tevékenységeket, következésképpen a szükséges kompetenciákat is. A digitális technológiákkal kapcsolatos ismeretek nyilvánvalóan felértékelődnek. Ennek következményeit már ma is jól láthatjuk a munkaerőpiacon, például az adatfeldolgozási szakemberek, adatbányászok, adattudósok iránti növekvő keresletben. Kritikus kérdés, hogy a vállalati szakterületek, az üzleti oldal képviselői milyen együttműködést tudnak kialakítani a házon belüli informatikai részleggel, illetve a külső szolgáltatókkal, képesek-e felhasználókból és technológiai szakemberekből álló ütőképes csapatokat szervezni. Az is nyilvánvaló, hogy a digitalizálás előnyeit a vállalatok csak akkor tudják kihasználni, ha ügyfeleik is járatosak a modern infokommunikációs technológiák használatában, a „digitális írástudás” fejlesztése tehát közös érdek.

Comments (0)