Biztos vagyok abban, hogy mindenkinek megvan a saját evolúciós története, most lássuk az enyémet:

• 1992 – első élményem asztali számítógéppel, XT az iskolában, Basic programozás
• 1995 – első otthoni gépünk Office 4.2-vel, nagyrészt aknakeresésre használva
• 1998 – első munkahelyemen az első feladatom a „Rakd össze magadnak a géped, ha használni akarod”, majd innentől kezdve az egyik másodállásom lett a családnak és ismerősöknek számítógép összeállítása alkatrészekből

Innentől kezdve ültem le számítógép elé napi munkához (egyúttal az addig heti több alkalmat jelentő sportolás jelentősen redukálódott, de ez egy másik történet). A cégben volt ugyan hordozhat gép, de szinte csak bemutatókon, prezentációkon használtuk a ppt üzemeltetésére, napi munkára alig, mert igazából az ügyvezető táskájában lapult.

Az első tablet 2005-ben került a kezembe, a HP gyártotta (HP Compaq TC1100). A mai ismereteimmel visszagondolva, szinte tökéletesen látták előre a jövőt:

• vékony billentyűzet, amin a képernyő forgatható volt
• a képernyőt le lehetett csatolni a billentyűzetről
• kézzel/ujjal nem üzemelt, akkor még a mellékelt tollal böködtem

Hogy mire használtam? Második gép az asztali mellett, tárgyalásokon, képzéseken és bemutatókon prezentálni, asztali gép és több téglányi notebook helyett.

Majd belecsöppentem a notebook korszakba. Boldog voltam, mikor egy olyan notebook került elém, ami többször többet tudott, mint az addig valaha általam használt asztali gép. Tetszett, mert hatalmas kijelzőt nézhettem, teljes értékű billentyűzetet nyomkodtam, 2GB RAM-mal akármennyi ablakot kinyithattam, ment rajta az XP, a Vista, az aktuálisan legújabb Office, szóval boldog és elégedett voltam. Kezdetben nem foglalkoztatott a súlya, de később egyre inkább teher volt, hogy egy kisebb bőrönd méretű táskát hordtam magammal, ami valóban teher volt a vállamnak, kezemnek.

Akkoriban kezdtek okosodni a telefonok is, egy korai Windows Phone 2008-ban már adta az Exchange szinkronizációt, a Word/Excel fájlok nézegetését, azonban a működésének sebessége nem volt egy gyorsvonat. Az irány tetszett, a munkám segítette már, hogy egy eszközben már integrálva volt minden olyan alkalmazás, amit nap, mint nap használok. A kis kijelző és a gyengécske hardver behatárolta a használhatóságot, de a gyártók meglátták a lehetőséget és fejlesztettek.

A Microsoft, mint ahogy már többször is hasonló helyzetben, kivárt (más értelmezés szerint lemaradt) az operációs rendszer fejlesztésével. Egyrészt érthető lépés, mivel megfelelő hardverre várt, másrészt ismét elszaladtak mellette a konkurensek, mint ahogy az már többször előfordult más területeken. Fontos azonban látni, hogy a Microsoft elsődleges piaca a vállalati/kormányzati szegmens, a fejlesztései e területeket célozza és innen hozza létre folyamatosan az otthoni felhasználóknak szóló szoftvereket (kivétel talán az Xbox vonal).

A közelmúltban robbant az érintőképernyős eszközök piaca, táblagépek, okostelefonok és ezek mindenféle kombinációja. A robbanás a konzumer szegmensben történt, azok a gyártók taroltak, akik erre a területre fókuszáltak. Az otthoni használtara szánt eszközöket szinte törvényszerűen próbálták előbb/utóbb bevinni a vállalati környezetbe, de számos megoldandó probléma adódott:

• a meglévő vállalati informatikai rendszer képes-e menedzselni, támogatni az eszközt?
• ha nem képes, akkor mekkora extra erőforrást kell rátenni?
• az eszköz képes-e adatokat szinkronizálni a vállalati rendszerrel?
• be lehet-e léptetni domain-ba?
• tud-e megfelelő biztonsági szintet biztosítani a vállalati adatok számára?
• illeszthető-e a vállalat szoftvergazdálkodásába?
• fejleszthető és üzemeltethető-e az eszközön alkalmazás (pl. ERP kliens)

Ha megnézzük az eszközöket, akkor azt hihetnénk, hogy a Microsoftnak különféle megoldásai vannak a készülékekre:

• Windows Phone az okostelefonokra
• Windows RT és Windows Pro a táblagépekre
• Windows8 a notebook jellegű eszközökre és asztali gépekre

Valójában azonban mindegyik felsorolt platformnak pontosan ugyan az a Windows8 rendszer az alapja! Mik azok a pontok, amik a vállalati felhasználás szempontjából érdekesek:

• a szervezetbe minden további nélkül behozható, integrálható okostelefon és táblagép is, az IT homogén marad
• pontosan ugyan azzal a Microsoft System Center felügyeleti eszközzel felügyelhető és menedzselhető valamennyi eszköz
• a vállalati alkalmazásokat egyszer kell megírni és teríthető valamennyi eszközön

 Van-e helye a táblagépnek egy nagyvállalati IT infrastruktúrában?

A válaszom igen! A nyomás több oldalról érkezik, egyrészt a munkavállaló ilyen eszközt akar használni, mert vagy van már neki otthon, vagy már látta valahol valakinél és igénye lett rá; másrészt a vállalat üzemeltetési osztálya a gépek tervezett cseréjekor azzal szembesül, hogy ha továbbra is modern eszközöket szeretne beszerezni, akkor lassan már csak érintőképernyős eszközök közül válogathat. A munkavállaló minél könnyebb, hosszan működő, használható méretű kijelzővel rendelkező, hordozható eszközön akar dolgozni. Az üzemeltetésnek pedig az lenne jó megoldás, ha egyetlen eszközt kellene kiadjon, ahelyett hogy notebookot, táblagépet, okostelefont és még ki tudja mi mindent biztosít, ezek összes kiegészítőjével.

 Visszakanyarodva a saját tapasztalatokhoz: 3 hónapot nyúztam egy WindowsRT-vel szerelt Microsoft Surface készüléket a T-Systems IT környezetében. A legfontosabb tapasztalatok:

• folyamatos használat mellett is legalább 3 napig nem kell tölteni
• gyorsan bootol és kapcsol ki
• a fedele egyúttal billentyűzet is – ami lehet érintős vagy hagyományos „kattanós” – de viszonylag gyorsan leszoktam róla, a képernyőn megjelenő billentyűzetet használom
• ha mégis le kell támasztani az asztalon, akkor a kihajtható állványa nagy segítség
• SIM kártyát nem lehet beletenni, de a telefon internetmegosztás funkciója elég jól elviszi
• alapból van rajta Office, OneNote
• mivel Windows LiveID-val indul, ezért egyből kapunk SkyDrive hozzáférést, ahol 7GB tárhelyen bármit tárolhatunk
• szoftvert installálni nem lehet rá, csak Store-ból letölteni
• fontos itt megjegyezni, hogy a vállalatok létrehozhatnak saját belső Store-t, ahová a vállalati alkalmazásaikat feltehetik és onnan már letölthető és installálható – az üzemeltetés is egy elég jó kontrollt gyakorolhat a „ki mit tehet/tett fel gépére” kérdésben
• levelezni egy Windows Mail klienssel lehet, ami nem egy Outlook, de a gyakorlatban használt funkciók megtalálhatók
• nem lehet domainba léptetni, a vállalati hálózathoz csak valamilyen elektronikus VPN megoldással lehet

 Miben több vagy más, egy Windows Pro-val szerelt tablet?

• gyakorlatilag egy táblagép köntösbe bújtatott notebook, minden olyan funkcióra képes, amit ma egy vállalati környezetben használt notebook nyújt, de tablet köntösben
• domain-ba léptethető
• szoftver installálható rá

 Joker kérdés: mennyi alkalmazást lehet rá letöltetni? Számít ez? Egy részről igen, hiszen a munkavállaló, mint mindenki más az életének egy részét a neten tölti. Más oldalról meg egyáltalán nem, mert munkaeszközről beszélünk, nem egy otthoni készülékről, amit a játékon és internetezésen kívül nem nagyon használnak másra.

 Összességében azt kell mondjam, hogy a Windows RT-vel szerelt eszközök még nem tudják kiváltani a notebookot. Második (kisebb/könnyebb) gépnek jól lehet használni, ha nem a notebookkal, akarok rohangálni ügyfélhez, tárgyalásokra, megbeszélésekre. Ha otthon vagy bárhol intézni akarom a levelezésemet. Ha az ügyfélnél belépési beszélgetést akarok kezdeményezni. Hihetetlen, de egy táblagéppel és egy okostelefonnal leülve az ügyfél elé az első 30 percben csak ezekről az eszközökről, a bennük futó szoftverekről és technológiákról, a felhasználási módjaikról és üzmeletetési lehetőségeiről beszélgetünk.

 Ha a táblagépet Windows Pro-val használjuk, akkor…  és erre legközelebb tudok majd válaszolni, ha már sikerült több tapasztalatot gyűjteni vele.

Cimkék: ICT

Hozzászólások (0)